Vannak olyan illatok, amiket ha megérzek, emlékek milliói tódulnak a szívembe. Ezek a napok amúgy is az emlékezés jegyében telnek. Mindannyiunknak vannak halottai. És ahogy öregszünk, egyre több szerettünk már csak a gondolatainkban él. 

Az én legfontosabb hiányom az Apu. Már 18 éve elment. Váratlanul. Kis hülye voltam még, hiába a 18 évem. Önfeledten tomboltam az Ikarus discóban, szédültem és szédítettem a fiúkat. Világgá készültem. Aztán egy reggel drága jó Anyám sápadt arcán és remegő szájszélén láttam, hogy a könnyed gyerekkornak visszavonhatatlanul vége szakadt. Szeptember volt. Erős voltam. Munkahelykeresés, családfenntartás, nemsírás és Anyu támaszának lenni. Ezek voltak a napi feladataim. Senki nem láthatta rajtam a kétségbeesést. Aztán az Angol Nagykövetség (ott volt az Apu kertész) elpostázta a munkahelyén benn maradt dolgait... kézírások, fényképek, egy karóra. Illatuk volt. Apuszaguk. Jelzem az én drága felmenőm nagyon erősen dohányzott. Egész gyerekkoromat végig kísérte ez a biztonságot jelentő cigiszag. Ültem a boríték mellett és néztem Apám jellegzetes cikornyás betűit és szívtam magamba az emlékeket.

Soha nem felejtem el például, hogy hogyan kerültem orrközelbe, az azóta is nagyon szeretett Eternity (Calvin Klein) parfümmel.

A 80-as évek végén a 90-es évek elején idehaza még csak nem is álmodhattunk divatlapokról. Olyanokról meg főleg nem amiben illatosított oldal van. A mostani fiatalok nem is tudhatják, mekkora kincs volt egy ilyen. Mivel az Apu a nagykövet mellett dolgozott, a már kiolvasott újságok nála landoltak. És ő némelyiket hazahozta egy szem gyerekének. Istenem! Lapozgattam őket, ámultam a sok menő ruha láttán, imádtam a jégkockával fotózott whiskey reklámokat és kétmilliószor nyitottam ki és csuktam be azt a bizonyos illatosított oldalt. A lap széle végig volt húzva az Eternity illatával. Vágytam rá. Jártam a "maszek" kisboltokat, és kérdezgettem, van-e ilyenjük. Nem is hallottak róla.

Aztán az Apu meghalt. Én dolgozni mentem és elérhetetlen távolságra került tőlem az "örökkévalóság".

Manapság, már mindent megkaphatunk. Eternity-m is van már. De akárhányszor fújok belőle magamra, vagy megérzem máson, mindig az Apu jut eszembe és az érzés, hogy hiányzik nekem.

Nyugodj békében. Eternity.

Ámen.